Kedves FTC tagok,

az elmúlt napokban olvashattátok, hogy az FTC aláírta végre az állam képviselőivel azt a szerződést, amely az ingatlantender kiírásának előfeltétele. Az öröm hangjaiba, sajnos már megszokott módon, kritika, sőt egyes helyeken vádak is vegyültek. Az alábbiakban szeretném Nektek pontosan összefoglalni a történteket és előrevetíteni a lehetséges jövőképeket.

A fent említett szerződést az elmúlt hónapokban mindenki 4-oldalú szerződés néven emlegette, amiből egyértelműen következett az aláírók száma. A négy oldalból három, azaz a KVI, mint a terület tulajdonosa, a Sportfólió, mint a stadion működtetője, illetve az FTC már december közepére kialakította álláspontját. A negyedik aláírásra az ÖTM részéről hosszú hónapokig hiába vártunk. Ennek okára majd alább kitérek, itt legyen elég annyi, hogy március elejére végre a minisztériumon belül is felgyorsultak az események. Március 20-a körül megszületett a 4-oldalú végleges szövege, azaz, úgy tűnt, a szerződés valóban napokon belül megszülethet. Ekkor sajnos egy újabb, első hallásra hatalmasnak tűnő, akadály került a szerződés-aláírás útjába. Az ÖTM vezetése ragaszkodott hozzá, hogy a tenderkiírást megelőzze a Népliget használói szerződésének felülvizsgálata, módosítása.

Az FTC-nek még további kilenc évre érvényes (nevezzük az egyszerűség kedvéért) bérleti szerződése van a Népligetre. Az üzemeltető egyébként ingyen bocsátja rendelkezésünkre a létesítményt (a pontosság kedvéért: mérkőzéseink után a jegybevétel 25%-a őket illeti, de a hatalmas létesítményben a számtalan edzés, utánpótlás mérkőzés mellett egyes egyedül a kézilabda-mérkőzések jelentenek bevételi forrást számukra). A szerződés gyenge pontja azonban hogy szolgáltatását a szerződés II / 1-es pontja értelmében "...a mindenkor rendelkezésre álló költségvetési lehetőségek alapján biztosítja az Egyesület számára...".

Nos, azon kritikusainknak, akik sokkal harcosabb "ellenállást" követeltek volna tőlünk az állammal szemben, elmondjuk, hogy: igen, tudjuk, ismerjük és használjuk azt az érvet, hogy nem ellenszolgáltatás nélkül kapjuk a Népliget szolgáltatását, hiszen az 1973-as szerződés, amely alapja a ma érvényben lévő 92-es használati szerződésnek, kimondja, hogy az FTC ingatlanjai tekintetében vagyonkezelői szerződésekről mondott le. Valljuk be azonban, hogy ez a "jogról történt lemondás" ez valójában azt jelentette, hogy "lemondtunk" arról a jogunkról, hogy 1973 óta az FTC fizesse az állam helyett a sportingatlanok (Üllői út és Népliget) mára évi mintegy félmilliárd forintos fenntartási költségeit. A másik pont pedig az ominózus megfogalmazás a költségvetési lehetőségekről. Az állam egyre nyomatékosabban fenyegette az FTC-t ezzel a ponttal. Hosszú, hosszú és kétes kimenetelű jogvitára lenne szükség azon kérdés eldöntésére, hogy van-e valójában az államnak joga arra, hogy erre a fordulatra hivatkozva csökkentsen bármit is a szolgáltatásaiból.

Most pedig, hogy az ÖTM összekötötte a tender előszerződését a Népligettel, nem is maradt más lehetőségünk, mint hogy tárgyalásokba bocsátkozzunk. Az előzetesen ijesztőnek hangzó hírek, miszerint "az állam fizetőssé akarja tenni a Népliget szolgáltatásait", illetve "drasztikus kapacitásmegvonásra készül", eléggé elkeserített minket, de a tárgyalások menete teljes mértékig az ellenkezőjéről győzött meg minket. A megbeszélések elején az FTC rögzítette a mai felhasználást, majd kiegészítette azokkal az edzésidőkkel, melyekre akkor lesz szükségünk, ha az Üllői út ingatlanfejlesztése oda vezetne, hogy megszűnnek ott az edzőpályák. A Sport-államtitkárság pedig, a fair megállapodás totális bizonyítékaként, olyan tervezetett tett az FTC elé, melyben ezeket az időket az állam továbbra is ingyen garantálja az FTC számára (napi 15 órás uszodaüzemeltetés mellett egyetlen óra csökkentéssel). Egyedül a szabad kapacitásokat értékesítheti az állam harmadik fél felé, de itt is további kedvező feltételeket biztosítva az Egyesület számára. Adott kapacitásunkon belül bármikor kérhetünk cseréket, valamint előfoglalási lehetőséget kaptunk, stb., stb,. És ami a leglényegesebb: az állam lemondott arról, hogy költségvetési gondokra hivatkozva bármikor csökkentsen a szolgáltatáson, így a mai állapotot kilenc évre kőbe véstük. Így, mindent egybevetve, az FTC és a Sport-államtitkárság fura módon, a múltbélinél egy, mindkét fél számára előnyösebb szerződést hozott tető alá.

A négy-oldalú szerződésre visszatérve: vitathatatlan, hogy ezzel a szerződéssel az állam felkarolja az FTC-t. Az ÖTM hezitálásának - lásd feljebb - éppen ez volt az egyik oka, meg szerettek volna győződni róla, hogy nem túl FTC-barát-e a kiírás, azaz, hogy lesznek-e ilyen feltétellel indulók a pályázaton. Más megmenekülési lehetőséget a milliárdos tartozásokkal küzdő FTC számára se az egyesület vezetősége, se a magyar állam sportvezetése nem igen lát, ezért elengedhetetlen, hogy ez, az immár harmadik tender végre érvényes és eredményes legyen.

A kiírás 4 lényeges pontja ugyanis:

A győztesnek vállalnia kell:

1. vételár megfizetését a KVI felé (a minimál árat az állam a tenderkiírásban kívánja nyilvánosságra hozni)

2. a stadionon kívüli területek használati jogának megváltását az FTC felé minimál érték: 1,5 Mrd. Ft + ÁFA

3. a stadion modernizálását 2 éven belül, minimál ár: 1,2 Mrd. Ft + ÁFA értékben, majd utána a mai feltételekkel megegyezően, azaz a jegybevétel 25%-a fejében 25 évre az FTC rendelkezésére kell bocsátania

4. az FTC Zrt részvényeinek megvásárlását 800 millió forint értékben

Amint a fenti paraméterekből látható, amennyiben lesz érvényes pályázat, úgy az FTC garantáltan megmenekült. Érkezik végre egy tőkeerős befektető, aki stadiont épít, és üzemelteti a labdarúgó Zrt-t (természetesen a múltból tanulva, megfelelő garanciák, visszavásárlási opciók mellett). Az anyaegyesület FTC pedig az összesen 2,3 Mrd forintnyi bevételéből kifizeti adósságait, majd a milliárdot meghaladó maradék összegét biztonságosan befektetve hosszú távon tudja biztosítani szakosztályai működését. Természetesen a nyílt tender lényege, hogy nem tudhatjuk, hogy ki mindenki szeretne és fog az adott paraméterek mellett pályázni, de azt, óvatosan fogalmazva, kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem GARANTÁLT, hogy tolongani fognak a jelentkezők. Sajnos önkritikusan be kell vallanunk, hogy a portéka "FTC labdarúgás" lejáratásában nagyon sokan nagyon hatékonyan tevékenykedtek, mára, amikor még megszűnése is egy fenyegetően valós alternatíva, akkor nem szabad csodálkozni azon, hogy nem tolonganak a kérők.

Hogy mi ad akkor nekünk mégis reményt a jövőre nézve? Nos, az FTC mostani elnöksége, illetve annak tevékeny része, vagy önként távozik a következő közgyűlésen, vagy pedig éppen addigra érik be fáradtságos munkája. Mi ugyanis a fenti feltételekkel kiírandó pályázatban bízva egy sor háttértárgyalást folytattunk lehetséges ingatlanfejlesztőkkel. Ha tetszik egyeseknek kedves Tagjaink közül, ha nem, ezek a cégek egytől egyig szigorú titoktartásra köteleztek bennünket. Azt azonban elmondhatom, hogy szó sem lehet arról a durva vádról, hogy Dámosy kinézett magának egy valakit (aki valószínűleg jól meg is vette Dámosyt) és vele "le lett zsírozva" az ingatlan sorsa. Összesen nyolc országból tárgyaltunk ingatlanfejlesztőkkel, csak Magyarországról héttel! Éppen személyem garancia arra, hogy a befutó egészen biztosan az lesz, aki az FTC és nem egyes egyének, vagy cégek számára a legkedvezőbb feltételeket biztosítja. Nekem az adja az erőt, ha saját lelkiismeretem tisztasága mellett közvetlen munkatársaim is TUDJÁK, hogy szó nem lehet semmi mutyizásról. Természetesen az elején fáj is az embernek, ha különböző, magukat óriási Fradi drukkernek, Fradi-megmentőnek tituláló emberek ingatlan-tolvajnak neveznek minket, akik hónapok óta megfeszített módon azért küzdünk, hogy megmentsük az FTC-t, hogy az FTC-nek hozzuk tető alá az optimális megoldást.

Aztán egy idő után immúnissá válik az ember, nem is az a lényeg, hogy mit mondanak, hanem, hogy ki mondja. Azok a megmentők még egy szalmaszálat nem tettek keresztbe az egyesületért. Egyébként pedig az általunk meghirdetett transzparenciához tökéletesen tartjuk magunkat. Sajnálom, ha egyeseknek fogalmuk nincsen üzleti folyamatokról. Amint aláírtuk egy esetleges fejlesztőpartnerrel a megállapodást, minden FTC-tag megtudhatja annak minden részletét. Most, amikor a tárgyalások folynak, amikor ugye a fejlesztő akár tucatnyi konkurenssel is számol, most elvárni azt, hogy mind a partnereket, mind a tárgyalások részleteit hozzuk nyilvánosságra - sajnos le kell írjam kendőzetlenül - OSTOBA elvárás. A tárgyalások végén majd közvetett bizonyítékot is kapnak kedves Tagjaink. Én már most felhatalmazom ugyanis az összes ingatlanfejlesztő céget, akikkel eddig tárgyaltunk, hogy saját belátásuk szerint hozzák nyilvánosságra az FTC-nek tett ajánlatukat. Tagjainknak garantálom, hogy nem lesz köztük olyan, amelyik kecsegtetőbb feltételeket biztosított volna az FTC számára, mint a végső győztes, hiszen ez esetben ők lennének a győztesek.

A fent leírt, tucatnyinál is több céggel folytatott tárgyalásokban a közös – és ez mindenképpen elgondolkodtató - hogy egyikük sem lenne hajlandó önállóan indulni a pályázaton. Nem kívánják felvállalni azt, hogy nekik kelljen működtetni a labdarúgást. Ők ingatlanfejlesztők, akik a maximális profitot képesek kihozni az ingatlanüzletből, de ennek hasznát a maguk részéről nem kívánják labdarúgócsapatra költeni. A megállapodásnak tehát a lényege, hogy az FTC ezen fejlesztők egyikével egy közös vállalkozást alapítva indul el a pályázaton. Amennyiben konzorciumunk nyerne a nyílt tenderen, a partner biztosítaná a fejlesztés szakmai kompetenciáját és bocsátana az FTC rendelkezésére az ingatlanprojekt hasznának bizonyos hányadát. Az FTC pedig a sportszakmai tudását vinné a házasságba és gondoskodna mind a labdarúgás, mind a többi sportág folyamatos zavarmentes működtetéséről. Értelemszerű, hogy ennél a verziónál, az FTC nagyságrendileg több pénzt kapna a fejlesztőtől, a fejlesztésből, mint a tender kiírása ezt minimálisan garantálná.

Amint ez a fentiekből látható, az említett aláírással ha nem is menekültünk meg, de jóval közelebb kerültünk a megoldáshoz. A következő pár hétben kiderül, hogy az előzetesen lefolytatott tárgyalásokat sikerül-e befejezzük, megtaláljuk-e azt a partner a sok jelentkezőből, aki hajlandó az FTC-vel együtt indulni a tenderen. Amennyiben majd erre a kérdésre is sikerült igennel válaszolnunk, akkor lélegezhetünk fel először igazán. Addig tart a keserves küzdelmünk az ellen, aminek kimondását sokan - főleg olyanok, akik maguk semmi tevékenyt nem tesznek ellene - eretnekségnek tartanak: az FTC megszűnése, felszámolása ellen.

Több hónap sajnálatos elvesztése ellenére kijelenthetjük, hogy ezen az utunkon soha nem álltunk még olyan jól, mint a múlt heti aláírásokat követően. Köszönet ezért minden közreműködőnek, mind az FTC, mind a másik oldal részéről.

Békés Húsvétot kívánok minden kedves jelenlegi és leendő FTC Tagunknak

Hajrá Fradi,

Dámosy Zsolt